Bőrteszt

A BŐR FELÉPÍTÉSE ÉS FUNKCIÓI

A bőr a testünket határoló, a külvilággal és a belső szervekkel intenzív kapcsolatban lévő, legnagyobb kiterjedésű szerve. Bőrünk közvetítő szerepet tölt be a külső környezet és belső szerveink között. Életmódunk, táplálkozásunk, lelkiállapotunk mind befolyásolja állapotát. A bőr fény-, mechanikai és immunológiai védelmet nyújt, hőszabályozó és érzékelő funkciókat lát el, és szerepet játszik az anyagok felvételében, az energiatermelésben és raktározásban, továbbá a kiválasztásban is.

Ahhoz, hogy helyesen ápoljuk bőrünket, fontos ismerni a bőr felépítését és megérteni a bőrben végbemenő folyamatokat, ismerni bőrtípusunkat, hiszen ha nem jól diagnosztizáltuk a bőrünket, akkor előfordulhat, hogy nem a megfelelő terméket használjuk, ami hosszú távon problémákhoz vezethet.

A bőr 3 rétegből áll:

HÁM
A hám a testünket a külvilágtól elhatároló, többrétegű, elszarusodó laphám. A hám kizárólag sejtes felépítésű, 90%-át hámsejtek alkotják, amelyek érésének megfelelően 5 réteget különböztetünk meg. A hám anyagcseréje az irha felől passzív diffúzióval valósul meg. A hám alsó rétegének sejtjei állandó osztódásban vannak, amelyek a test felszínére jutnak, majd ott szarulemezkék formájában elhalnak. A hám táplálékát az irharéteg ereiből a hámsejtek közötti réseken át kapja. A hámsejteken kívül a hámban a bőr festékanyagát, a melanint termelő pigmentsejtek, az immunrendszerhez tartozó Langerhans-sejtek és idegi eredetű Merkel sejtek találhatók. A Langerhans-sejtek a bőr és nyálkahártya szöveteiben felismerik a kórokozó mikroorganizmusokat, bekebelezik őket és felkészítik az immunrendszert az adott kórokozó elleni védekezésre.  A Merkel-sejtek mechanoreceptorok, amelyek a finom tapintási ingereket érzékelik és a hozzájuk kapcsolódó idegrostok által továbbítják a tapintási ingert a központi idegrendszer felé.

IRHA
Az irha a hám alatt elhelyezkedő két, egymástól élesen el nem határolható rétegből, a nyúlványos és a hálózatos rétegből áll. Az irha sejtekből, rostokból (kollagén, rugalmas rostok, rácsrostok) és alapállományból álló kötőszövet, amely a bőr erekben gazdagon ellátott része. Itt  vannak a bőr járulékos szervei: a körmök, a szőrszálak, valamint a bőr mirigyei. Három eltérő működésű és szerepű mirigy található az irhában, amelyek váladékukat a szőrtüszőn keresztül, vagy a pórusokon keresztül közvetlenül juttatják a bőr felszínére. A különböző mirigyek elhelyezkedése, száma és aktivitása testtájékonként és életkoronként is változó. Az egyes mirigyek működését hormonális és idegi hatások irányítják. Váladékaik biztosítják a bőr nedvesség és lipid tartalmát, és fenntartják a bőr működésében több fontos szerepet is betöltő hidrolipid filmréteget. Az egészséges bőr felszíne enyhén savas vegyhatású (pH 5,4-5,9), innen származik a savköpeny elnevezés.

A faggyúmirigy anatómia egységet képez a szőrszállal és a szőremelő izommal, az irhában a szőrtüszők nyílásába nyílik. Néhány testtájék kivételével a test egész felszínén megtalálhatók, számuk testtájanként változó. A legtöbb faggyúmirigy az arcon, a fejbőrön, a mellkason és a hát felső harmadában található. Az arcon lévő faggyúmirigyek nagyobbak a karokon és a lábakon elhelyezkedőknél. A faggyúmirigyek által kiválasztott faggyú megvédi, és rugalmassá teszi a bőrt, bezsírozza a szőrzetet. Az enyhén savas vegyhatású faggyú viaszok, zsírsavak, koleszterin és elpusztult sejtek keveréke. Zsíros tapintású, sűrűsége testtájanként és évszakok szerint változó. Meghatározó szereppel bír a bőr hidrolipid rétegének és savas vegyhatásának kialakításában. A szőrszálak lassú növekedésükkel szállítják a bőr felszínére, ahol eloszlatjuk a kezünkkel, testmozgásunkkal, fésülködéssel. A zsíroldékony anyagok felszívódása a faggyúmirigyeken keresztül történik. Születéskor a faggyúmirigyek igen aktívak, de aktivitásuk és nagyságuk gyorsan csökken. Serdülőkorban az androgén hormonok hatására rohamosan fokozódik aktivitásuk.

Verejtékmirigyek az irha alsó rétegében helyezkednek el, és a sejtekben lévő speciális szemcsék termelik a verejtéket, amely savas vegyhatású, túlnyomó része víz illetve nátrium-klorid. Sűrűségük testtájanként változó, a legtöbb mirigy a tenyéren ill. a talpon található, majd a fejen és az arcon, a legkevesebb a törzsön. Feladatuk a szervezet hőszabályozása és a méregkiválasztás. Működésüket az idegrendszer szabályozza, így érzelem, hőhatás, munkavégzés fokozza a verejtéktermelést. 

Illatmirigyek csak bizonyos testrészek környékén találhatók és tejszerű, lúgos váladékot termelnek. Kivezető nyílásuk a szőrtüszőbe nyílik. Serdülőkor elején kezdenek működni, váladékuk folyamatosan termelődik.

Mint látható a mirigyek váladékai biztosítják a bőr nedvesség és lipid tartalmát, továbbá fenntartják a bőr működésében fontos szerepet betöltő, enyhén savas vegyhatású hidrolipid filmréteget. Szintén az irhában találhatók a bőr idegei valamint a hámot és az irhát tápláló érrendszer.

BŐRALJA
A bőralja döntően zsírszövetből és az azokat elválasztó kötőszöveti sövényekből épül fel. A sövényekben futnak az erek és az idegek. Kötőszöveti rostokkal kapcsolódik a fölötte lévő irhához, alul pedig izomrostok határolják. Rossz a regenerációs képessége, ezért sérülése hegszövet képződéssel jár. A zsírszövet így a bőralja vastagsága testtájanként változó, amelyet befolyásolnak nemi és faji tényezők is. Ennek megfelelően a nőknél a csípő és fenék tájékon, valamint a combokon vastagabb, amely külsőleg cellulitos bőrfelszínt okoz. A férfiaknál ugyanez inkább a törzsön jellemző.

A bőraljának a belső szervek hőszigetelésében, az energiatermelésben és -raktározás szabályozásában, továbbá a mechanikai hatások tompításában van szerepe.

BŐRTÍPUSOK

Az egészséges bőrnek négy típusát különböztetjük meg: normál, száraz, zsíros és kombinált/vegyes bőrtípus. E négy típust elsősorban a genetika határozza meg. Bőrünk állapotát azonban nagyban befolyásolják a különböző belső és külső tényezők is.

Tizenéves és a 20-as évek elején lévő fiatal korban általában zsírosabb bőr jellemző, mivel a faggyúmirigyek ekkor a legaktívabbak. A 20-as és a 30-as évek közepéig és a korai 30-as évekig bőrünk általában kombinált bőr. A 30-as évek közepétől egyre hajlamosabbá válunk a száraz bőr kialakulására, mivel csökken hámsejtek regenerálódó képessége, valamint az irhában a hialuronsav és a kollagén mennyisége. A bőr szárazabbá, vékonyabbá válik, hajlamosabb lesz ráncosodásra és megereszkedésre.

SZÁRAZ BŐR

A száraz bőr egy igen gyakori probléma, amely gyerekektől felnőttekig egyre több embert érint. A bőr a legnagyobb szervünk és az első védelmi vonal a baktériumok, a környezetszennyezés és más irritáló anyagok ellen, ezért nagyon fontos, hogy megőrizzük egészségét. A száraz bőr húzódik, esetleg még viszket vagy hámlik is. A viszketés következménye a vakaródzás, amely tovább fokozza a bőr sérülékenységét.  A bőr színe fakó, kevés pigmentfolt és finom pórusok jellemzik. Napsütésre és a hidegre is rendkívül érzékeny. Téli időszakban a hideg, szeles időjárás, és a lakás levegőjének szárító hatása miatt egyaránt felerősödhetnek a bőrszárazságot kísérő kellemetlen panaszok.

Száraz bőr esetén kerülendő az alkohol- és szulfát alapú termékek és szárító hatású szappanok használata, a forró vízzel történő zuhanyzás. A kádfürdővel szemben előnyben kell részesíteni a zuhanyozást, de ha mégis a fürdőzést választjuk, javasolt a vízbe fürdőolaj használata. Zuhanyozáskor  eltávolítjuk bőrünkről a lipidréteget, például szappanos, meleg vizes mosdással, vagy tisztítószerekkel, ezért száraz bőr esetén olajos tusfürdőt válasszunk, amely azonnal pótolja az elvesztett zsírréteget. Megfelelő olajos, száraz bőrre javasolt készítmények több heti használata után általában megszűnnek a bőrszárazság kellemetlen tünetei. Krónikus vagy súlyos száraz bőr problémák már bőrgyógyászati beavatkozást igényelnek.

Fontos megjegyezni, hogy különbség van a száraz bőr és a vízhiányos bőr között. A száraz bőr olyan bőrtípus, amelyet az olajtermelés hiánya okoz a bőrben.A vízhiányos bőr ezzel szemben egy ideiglenes állapot, amely kialakulását okozhatja az életmód, az éghajlat, egyéb környezeti tényezők de a nem megfelelő bőrápoló készítmények használata is. A vízhiányos bőr színtelen, sápadt és húzódik, tapintása érdes és gyakran mitesszerek jelennek meg rajta. Felszíni vízhiány jellemzően a zsíros és a száraz bőrön jelentkezik. Mélyrétegi vízhiány tünetei a bőr alsóbb rétegeiben, az irhában és a bőralján is jelentkeznek. 

A normál bőr az egyik legritkább bőrtípus és leginkább fiataloknál fordul elő. A szervezetet érő külső és belső hatások azonnal befolyásolják a bőr állapotát, ezért nehéz megőrizni az eredeti állapotot. A normál bőr sima és feszes, tapintásra puha, felülete nem érdes, egyenletes textúra és szín jellemzi. Pigmentfoltok ritkák vagy egyáltalán nincsenek. A normál bőr pórusai zártak, nem vagy alig látszódnak. Arcmosás után nem húzódik, és rövid idő alatt visszanyeri hidratált állapotát. A faggyúmirigy működése normális, nincsenek vagy csak ritkán fordulnak elő zsíros vagy száraz felületek az arcon.  Napsütésre nem túlságosan érzékeny.

ZSÍROS BŐR

A zsíros bőrre köztudottan a fényes, olajos bőr jellemző, amely az arcon, különös tekintettel a homlok és az orr környékére, de a nyakon, vállon és a háton is tapasztalható. A pórusok általában nagyobbak, a bőr vastagabb, és súlyosabb esetekben az arcbőrt fedő olajos, zsíros réteg kézzel is tapintható. Napon könnyen lebarnul, ritkán ég le. Gyakoriak a bőrön megjelenő pigmentfoltok. A fejbőr korpásodásra hajlamos, amely zsírossá teszi a hajat is. A zsíros bőr oka, hogy a bőr faggyúmirigyei túltermelik az olajat. 

Serdülőkorban és későbbi életkorban is leginkább a hormonok felelősek a zsíros bőr kialakulásáért, ugyan csekélyebb mértékben, de életmódi és éghajlati tényezők is szerepet játszanak. Serdülőkorban hirtelen növekszik meg az androgén hormonok jelenléte, amely férfi nemi hormon lévén elsősorban a fiúknál okoz jellemzően kellemetlen tüneteket a zsíros, pattanásos bőr kialakulásával. Bár lányok és fiúk esetén egyaránt igaz ez, mégis a fiúknál jellemzően nagyobb mértékben. A szőrszál tövénél elhelyezkedő faggyúmirigyek a hormonok hatására több faggyút termelnek, emiatt lesz a bőr zsírosabb. Zsíros bőr esetén a faggyútermelés nagyfokú, ami azt eredményezi, hogy a faggyú besűrűsödik, összetapad, elhalt hámsejtekkel komplexet képez és eltömíti a pórusokat. Így keletkezik a mitesszer (komedo), ami lehet fekete vagy fehér, színe attól függ, van-e kapcsolata a külvilággal vagy zárt-e. Az elzárt pórus gyulladásos folyamatot indít be, amelynek eredménye a pattanás kialakulása.

Zsíros bőrtípus speciális tisztítást igényel. Heves tisztítással, alkoholt vagy szulfátokat tartalmazó készítmények használatával a bőr érzékeli, hogy szárazabbá válik, ezért több olajat termel védelmi mechanizmusként. Ezért nagyon fontos, hogy kimondottan a zsíros bőr igényeire kifejlesztett termékeket használjunk, amelyek kíméletesen tisztítanak. Az arcápolásnak zsíros bőr esetén része a megfelelő táplálkozás is, mivel a zsíros bőr ugyan nem zsíros ételek, olajos magvak, vagy csokoládé fogyasztásától alakul ki, viszont súlyosbíthatja a tüneteket.

KOMBINÁLT BŐR

A kombinált bőr az egyik leggyakoribb bőrtípus, noha diagnosztizálása és ápolása is nehéz feladat, kellő figyelmet igényel. Alapvetően  három típusú lehet a kombinált bőr. A leggyakoribb a zsíros-normál, ritkábban jellemző a normál-száraz, legritkábban a zsíros-száraz bőrtípus. Mindegyikre igaz, hogy a homloktól az orr csúcsa felé az állig (T-zóna) jellemző bőrtípustól eltérő az arc, a száj és a szem környéki bőr típusa. 

A zsíros-normál kombinált bőrön jellemzően az orcákon normál, míg a T-zónában zsíros bőr jellemző. A pórusok általában tágak, a bőr a textúrája és pigmentációja egyenletes.

A normál száraz kombinált bőrre finom pórusok, kevés pigmentfolt jellemző. Könnyebben ráncosodik ez a bőrtípus, mint a zsíros-normál kombinált bőr esetében. A T-zóna normál, az arc többi része száraz.

A zsíros-száraz bőrre gyakori pigmentfoltok, és változó méretű pórusok jellemzők az arc különböző részein. A T-zóna zsírosan fénylő, míg az arc többi része száraz, azonban néhol mutathat zsíros foltokat.

Szintén kombinált bőrnek szokás nevezni, ha többféle bőrproblémák ilyennek meg az arcon. Ilyen lehet például  száraz, hámló területek és pattanások, vagy száraz foltok és rosacea együttes jelenléte az arcon.

Mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy a zónánként eltérő bőrtípust, bőrproblémát megfelelően kell külön-külön kezelni.

 

NORMÁL BŐR

A normál bőr az egyik legritkább bőrtípus és leginkább fiataloknál fordul elő. A szervezetet érő külső és belső hatások azonnal befolyásolják a bőr állapotát, ezért nehéz megőrizni az eredeti állapotot. A normál bőr sima és feszes, tapintásra puha, felülete nem érdes, egyenletes textúra és szín jellemzi. Pigmentfoltok ritkák vagy egyáltalán nincsenek. A normál bőr pórusai zártak, nem vagy alig látszódnak. Arcmosás után nem húzódik, és rövid idő alatt visszanyeri hidratált állapotát. A faggyúmirigy működése normális, nincsenek vagy csak ritkán fordulnak elő zsíros vagy száraz felületek az arcon.  Napsütésre nem túlságosan érzékeny.